A Mocorgó mozgásfejlesztő tornáról bővebben:

Vizuális, auditív, kinesztetikai

 

Mi emberek különbözőféleképpen tanulunk. Egyeseknek képekre van szükségük és képeket látnak belső szemük előtt. Mások legtöbbször úgy értenek meg valamit, ha valaki elmondja nekik. Megint mások úgy fogják fel a tananyagot, ha közben mozoghatnak .

 

Izomzat és csontfelépítés fejlődése

 

4 éves kortól kezdődően a súly növekedése főként az izomzat fejlődésével függ össze (5 éves korban a súlynövekedés mintegy 75%-át teszi ki az izomzat növekedése). „A hiányzó vagy gyenge izom igénybevétel esetén egyrészt az izomzat nem fejlődik ki rendesen, másrészt a zsírképződés válik erőteljesebbé". Általában először a nagy izmok fejlődnek ki a gyermekeknél. Csak ha ezek egy bizonyos mértékig kifejlődtek, akkor fejlődnek a finomabb izmok, tehát azok, melyek kisebb testrészek (pl. ujjak) finomabb mozdulataira szolgálnak. Ma már nagyon kicsi gyerekek találkoznak a finommotoros képességeket igénylő feladatok sokaságával (pl. barkácsolás vagy festés), ugyanakkor durvamotoros képességeiket nem fejlesztik. Ezzel azonban megpróbáljuk a kisgyermek azon képességeit fejleszteni, melyek effektíven nem fejleszthetők, mivel a durvamotoros alapok hiányoznak, melyek fejlesztését elhanyagoljuk. A motoros fejlődés sorrendjét figyelembe kell vennünk, amikor megtervezzük a gyermekek foglalkozásait.

 

Az idegrendszer fejlődése

 

Minden mozdulatnál fontos az idegrendszer, mely a harmadik és hatodik életév között nagymértékben átalakul. Az idegrendszer anatómiai szempontból már kb. hároméves korra 90%-ban kialakul, az agy tömege eléri a felnőtt agy tömegének 80%-át. A komplex mozgások annál jobban funkcionálnak, minél több izomrost koordinálása történik meg egyidejűleg. Ezt a koordinációt az idegcsatornák „összekapcsolásával" lehet elérni. Óvodáskorban kialakul az agysejtek növekvő differenciálódása és az összes idegsejt elágazódása és összekapcsolódása az agyban. Az idegcsatornáknak ez a fajta összekapcsolódása a korai óvodáskorban még gyengén fejlett; az izmok egymástól szinte teljesen függetlenül mozognak. Ezért nehéz az ilyen korú gyermekeknél komplex mozgásokat kialakítani. Az izgalmi állapot, túlsúly miatt a kisgyermekeknél a testrészek számos olyan mozdulatát figyelhetjük meg, mely a tulajdonképpeni mozgásnak nem feltétlen része. Ezért a gyerekek számára gyakran nem lehetséges, hogy egy mozdulatot hirtelen megszakítsanak. A mozdulataik ezért koordinálatlannak és túlzottnak tűnnek. Az említett egyensúlyi bizonytalanságok együtt járnak egy erős izgalmi állapottal, túlérzékenységgel és a koncentrációs készségek gyengeségével. Mozgásfolyamataink koordinálását és finomhangolását a kisagy végzi. Sok fontos funkciót lát el az automatikus, koordinált mozgásfolyamatokra, az egyensúlyra és a testtartásra vonatkozóan. A kisagy minden tanult automatikus mozgásfolyamat tárolója. A két féltekét egy mély barázda választja el. Ezen a barázdán egy rostnyaláb, Corpus callosum (híd) húzódik keresztül (háromszázmillió idegrostból tevődik össze). Biztosítja a két agyfélteke közötti információcserét. Bár születésünk pillanatában agyunk minden alkotórésze megvan, de csak használata közben jönnek létre és alkotnak hálózatot az idegpályák. Ezért fontos, hogy a gyereket minél több érzékszervi benyomás érje, és hogy segítségére legyünk kíváncsisága és mozgásigénye kielégítésében. Az gyermekkorban kialakult idegi kapcsolódások egy életen át alapmintául szolgálnak. Melinizáció: minél többet használjuk ezeket a kapcsolódásokat, annál jobban behálózzák az agyunkat. Minden alkalommal, mikor valami újat tanulunk, temérdeknyi új szinaptikus kapcsolat keletkezik.

 

A keringési rendszer fejlődése

 

A mozgásokban - különösen, ha hosszabb ideig tartanak - meghatározó szerepet játszik a vérkeringési és légzési rendszerünk fejlettségi szintje. A vérkeringési rendszer reakciója terhelés esetén nagymértékben függ a test edzettségétől: míg a testileg edzett gyermekek esetén (hasonlóan, mint a felnőtteknél) terhelés esetén a szív teljesítménye nő, az edzetlen gyermekek reakciója csupán a szívverés felgyorsulása, mivel szívizomzatuk még nagyon merev. A szívverés felgyorsulása csak rövid ideig bírható ki. Ezért a gyerekek állóképessége még viszonylag gyenge, annak ellenére, hogy úgy tűnik, mintha a gyerekek egy emberfeletti állóképességgel rendelkeznének. Ha azonban jól odafigyelünk, észrevehetjük, hogy sok apró heves mozdulatról van szó, melyeket mindig kisebb szünetek törnek meg. A gyermekek testi fejlődését iskoláskor előtt a testmagasság és a testsúly állandó növekedése, a testfelépítés erőteljes megváltozása és az izomzat, ideg-, légzési és vérkeringési rendszer minőségi javulása jellemzi. A fejlődési folyamatok nagy része attól függ, hogy a gyerekek elegendő mozgási ingerrel találkoznak-e. Az inger hiánya különböző motoros képességek visszamaradásához vezethet.

 

A mozgásfejlesztés hatása az értelmi képességek fejlődésére

 

A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is.

 

A mozgásfejlesztés hatása a szociális képességek fejlődésére

 

A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására.